Marczi Jam

MÉLYMULCSOS ÁGYÁS

A Marczi Jam program a Marczibányi Téri Művelődési Központ területének permakultúrás megújulását szolgálja.
Ennek egyik kísérleti területe az itt látható komposzthagyó mélymulcsos ágyás.
Ágyás? Ez nem is ágyás, válaszolod. Azonban a permakultúra, melynek egyik alapvetése, hogy a természet folyamatait másoljuk, nagyon ritkán dolgozik egyenes vonalakkal, továbbá nem használ erős határvonalakat, hagyja a természetes anyagokat dolgozni emberi erő helyett. Logikus, hiszen ha körbe nézünk a bolygón, akkor az ember által még fel nem fedezett területeken hibátlanul működő, önmagában megújuló rendszereket látunk.
A permakultúra célja is az, hogy ilyen rendszereket tervezzen - értjük ez alatt a terület alapú tervezést, amilyen ez a projekt is, de akár cégvezetést, vendégház működtetést, éves családi programokat is lehet permakultúrásan tervezni!
Aminek itt látjátok a kísérletét, az a Dr. Gyulai Iván ökológus által 20 év alatt kidolgozott komposzthagyó mélymulcsos ágyás működésének bemutatása lesz. Ennek a technikának az a lényege, hogy az erdőben tökéletesen működő talajképződést másolja le. Ahhoz, hogy ez a rendszer valóban jól működjön, nagyon fontos, hogy pontosan kövessük Iván utasításait!
Tehát először kartonnal lefedjük a területet, ahol talajt szeretnénk javítani (ezt a módszert elsősorban egyébként termelő ágyások létrehozására fejlesztette ki Iván, de alkalmazható általános talajjavításra is, amit a Marczi kertben a másik oldalon található lombtakarással valósítunk meg, illetve hasonlítjuk össze az eredményeket), erre kerül 20 cm vastagon szalma, majd 30 cm vastagságban napos istálló alom, végül újra 10 cm szalma. Ennek a rétegrendnek az oka, hogy a lombban meglévő tökéletes szén/nitrogén arányt (C/N 30:1, ami a lebomlás végére, tehát a humuszban 10:1 lesz) igyekszik imitálni. A lótrágya az erős nitrogén tartalmúak közé tartozik, ezért az alá kerülő karton és szalma, illetve a fölötte lévő sima szalma, plusz az alomból alapvetően keveredve kikerülő anyag már ehhez közel van, tehát a komposztálódása biztosított.
Alapszabály még, hogy a földet nem takarjuk hidegen, tehát télen, hiszen ez esetben ezt az állapotot fogjuk konzerválni, aminek pontosan az ellentéte a célunk. Iván ajánlása, hogy ősszel kerüljenek ezek az ágyások kialakításra. A jelenlegi szárazság miatt be is kell locsolni a fedés előtt (a Marczi kertjében sajnos még ez sem elég, mert a talajnak közel zéró a vízmegtartó képessége - vízáteresztő képesség avagy perc teszt eredménye), illetve, ha száraz az anyag, akkor utána is legalább egyszer, a 10 cm-es fedőréteg terítése előtt gondoskodni kell a komposztálódáshoz nélkülözhetetlen nedvességről (40-60%).
Mivel a permakultúra mindig az adott területre, az adott megrendelő számára készít tervet és használja az eszközöket a legjobb cél elérése érdekében, ezért az itt látható ágyást újrarendeztük. Bekerült a karton legalulra és mivel kevés alom érkezett a területre, kisebb részen, de a szabályoknak pontosan megfelelő módon alakítottuk ki a kísérleti területet, ahol idén bemutató és motivációs jelleggel, elsősorban a gyermekeket szeretnénk megérinteni, inspirálni arra, hogy többet megtudjanak mindazokról a finomságokról, amik mondjuk Jamie Oliver konyhájában - és reméljük a szüleikében is - megfordulnak.
Ha többet szeretnél tudni erről a kertművelésről, akkor örömmel várunk minden kérdést, akár kétséget is ezen az e-mail címen: marczijam@marczi.hu.

MÉHLEGELŐ

A Marczi kertjében telepített méhlegelő szépen beindult! Pár hét és élvezhetjük a burjánzó természet szépségét, és ami még fontosabb, ugyanígy a méhek és más beporzók is örömüket lelhetik majd ebben az instant természeti sokféleségben!
Név szerint ezt a társaságot láthatjátok:
7 % alexandriai here
15 % baltacim
10 % bíborhere
5 % fehérhere
5 % facélia
12 % lucerna
2 % mustár
20 % vöröshere
3 % évelő rozs
15% pohánka
3 % réti komócsin
3 % szarvaskerep

 

A MARCZI KERTJÉNEK PERMÁS TERVEZÉSE...

Hogy micsoda?

Képzeljetek el egy tájépítészi munkát azzal kiegésztve, hogy a permakultúra (permanent agriculture, azaz megújuló mezőgazdaság eredetileg) három etikai célját (gondoskodás a Földről, gondoskodás az emberről, javak tisztességes elosztása) és 12 alapelvét figyelembe vesszük. Mára egyébként a mozgalom annyira kinőtte magát, hogy nem csak terület alapú tervezések készülnek, hanem közösség, cég, projektek, tehát bárminek a tervezését el lehet permakultúrásan végezni.
Mindig nagyban gondolkodunk, nagyon sokat figyelünk a helyszínen és általában a természetben, kapcsolatokat keresünk, bevonjuk az eszközt/ember/funkciót, nem pedig kiszorítjuk. Olyan megoldásokat keresünk, amiben a legkisebb közös többszörös megvalósul, ami végül a legnagyobb közös többszörössé növi ki magát.
A permakultúra tehát egy tervezési rendszer, amiben a minél szélesebb körben való együttműködés szorgalmazása mellett, nagyon komoly, többrétű szakmai munkával (kertésztől a vízügyi szakemberen keresztül az építészig számtalan ember közös munkájára van szükség!) egy olyan terv kerül kivitelezésre fokozatosan, melyben a felhasznált eszközök (mélymulcsos ágyás, sövénysávok, vizes élőhelyek, tetőkert, csapadékvíz-gyűjtés, stb....) a legnagyobb alapossággal kerültek kiválasztásra.